A munkahelyemen megbeszéltem, hogy ma is lelépek, mivel a tegnapi dolog sikertelen volt. Persze előtte haza kellett még ugrani a törzskönyvemért, mert azt persze otthon hagytam. Még így is a megbeszélt idő előtt jó tíz perccel korábban érkeztem. Azonban kicsit be voltam tojva, mert már alig volt benzin a kocsiban, és kicsit cikinek éreztem, mert ha lemosva illik vinni az autót, akkor gondolom az üres tank sem éppen jó pont...
Felhívtam Ricsit, azt mondta, kezdjem el intézni, nemsoká ideér ő is. Neki is indultam, küldözgettek jobbra balra; igazi szocreál érzése volt a dolognak. Hivatali bürokráciával, felesleges váratással, egyik ablaktól a másikig küldözgetéssel, ahogy kell.
Mire Ricsi megérkezett, én már a sorban álltam az autóval. Alaposan megdicsérte az autómat, elemesélte, hogy neki is volt Neonja annakidején, bár most egy Geo Metroval jár.
Mikor sorra kerültem, elkezdték átnézni a dolgokat, és hamar kiderült, hogy a motorszám bizony nem is ott van, ahol azt tegnap keresték. Így nem csoda, hogy nem tudták elolvasni. Sajnos azonban teljes mértékben itt sem volt olvasható, bár jópár szám stimmelt, így nekem nagy kő esett le a szívemről. Nagyon kicsi az esélye, hogy ha motort cseréltek az autóban, akkor az ennyire klappolt volna. Biztos, ami biztos, kértem rá motorkódot. Mivel ők hatóságnak számítanak, kiadhatják az autónak a motorkódot. Magyarul teljesen legálisan megállapítják, hogy ebbe az autóba ez a motor való.
Ezek után megnéztek egy csomó más dolgot, pl. a lengéscsillapítókat, a fékeket, a kormyányt. Bénáztam kicsit a lámpák kapcsolgatásánál, mert arra engem kértek meg, miközben ők méregették a dolgokat.
Az autó átment a vizsgán, megkapta a matricákat, még az is kiderült, hogy rossz volt a forgalmiban a környezetvédelmi besorolása. Kivételesen sokkal jobb a valóságban, mint a forgalmiban volt. Csak sima katalizátorosnak volt beírva, de már computer olvassa le a kibocsátási adatokat, és aszerint szabályoz valamit. (Vagy legalábbis valami ilyesmit magyarázott Ricsi)
Ezek után már csak új forgalmit kellett csináltatni, de Ricsi közbenjárásának hála hamar túl voltunk ezen is, noha át kellett menni Újpestre a szakadó havasesőben a Fővárosi Okmányirodába. Megcsinálták a sokadik forgalmimat, felragasztották az új matricákat a rendszámra, és már mehettem is a dolgomra. Az első dolgom a tankolás volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése