Tankolás

Átestem életem első tankolásán.
Aki százezredszer csinálja, annak nyílván fel sem tűnik, és csak egy macera a millióból az autó körül. Én még sosem csináltam, így minden egy kicsit furcsa volt.

Első nap az iskolában...

Reggel nehéz döntés előtt álltam: el merjek-e indulni –életemben először– egyedül az autóval munkába? Adtam egy esélyt a  sorsnak. Azt mondtam magamban, ha az autó úgy áll, hogy könnyedén el tudok indulni, akkor megyek. Ha azonban valaki rámparkolt, nagy a forgalom, torlódás, dugó, vagy bolondokháza, akkor marad a jó öreg BKV.

Bömbi hazatér

Tegnap megjött a várva várt email Bone-tól:

Az autód tökéletes állapotú, ilyen finom és jó Neont még soha nem láttam. A feszítőgörgő az utolsókat rúgta, nagyon helyes volt, hogy kicserélted, nagy baj is lehetett volna belőle. A motortérvilágítás tönkrement, nem volt javítható, elrohadtak az érintkezők. Ezért kaptál egy GM cuccot. Szíjak, ilyesmi mind tökéletes. Jó utat az autóval, pénteken várlak!

Pénteken lévén majd megőrültem, hogy lejárjon a munkaidőm, és indulhassak. Természetesen az utolsó pillanatban mindig akad egy kis tennivaló, ami miatt kénytelen vagy bennmaradni egy kicsit tovább, persze ma sem volt kivétel.

Szerviz

Már lassan három hete szervizben van az autóm. Nagyon bosszant, mert már nagyon szeretnék kocsival járni. Alapvetően nincsen baja, csak a biztonság kedvéért cseréltetek ki ezt-azt.
Majd’ minden ismerősöm azt mondta, ha használt autót veszek, első dolgom a vezérműszíj cseréje legyen. Elvittem abba szervizbe, ahol a vásárlás előtt annakidején átnézték.