Első nap az iskolában...

Reggel nehéz döntés előtt álltam: el merjek-e indulni –életemben először– egyedül az autóval munkába? Adtam egy esélyt a  sorsnak. Azt mondtam magamban, ha az autó úgy áll, hogy könnyedén el tudok indulni, akkor megyek. Ha azonban valaki rámparkolt, nagy a forgalom, torlódás, dugó, vagy bolondokháza, akkor marad a jó öreg BKV.
Mivel időben keltem, elhatároztam, hogy rákészülök lélekben. Kimegyek az erkélyre, elszívok egy cigit, megnézem, hogy áll a Neon és meghányom-vetem az elindulást. A döntéssel könnyű dolgom volt, mert ahogy kinéztem, sem az autó előtt, sem mögötte nem parkolt senki jókora távolságon belül.

Nem lehetett kifogásom, fogtam a kulcsokat, lementem, kinyitottam, beszálltam. Persze a csajomtól kapott mágneses "T" betű a táskámban. Kiszállok, felteszem, visszaszállok.
Rutin: Biztonsági öv, kézifék ellenőriz: be van húzva, sebváltó P-ben. Kulcs elfordít fokozatonként, motor beindul, alapjárat, csak a pulzusom van 200 felett. Csekkolom a tükröket, kicsit állítok rajtuk, és persze eszembe jut, hogy előbb az ülést kellett volna. Ülés beállít, tükrök újra beállít. Nagy levegő, SIKK-es indulás (sebesség, index, kézifék, körülnéz). Tanultam ezt régen, de teljesen elfelejtettem. Az oktatóm eleveníttette fel.

Óvatosan elindulok, szinte senki nincs az utcában, gond nélkül kigurulok a körútig, balra a lámpánál, kis torlódás, de semmi vészes. Lassan, de biztosan megyek. Tartom a sávomat, nem idegeskedem. Nem rohanok, időben vagyok. Gyakorlatilag menet közben szép lassan megnyugszom; megy ez. A pulzusom akkor emelkedik újra, amikor egy kerékpárútat kell kereszteznem. A  felüljáróról ezerrel szoktak letépni a bringások. Sehol senki, keresem a rám méretezett parkolóhelyet, de jól sejtem, ez mélyvíz. Van hely, de nekem valószínűleg csak húszperces tornázással sikerülne beállnom, ha egyáltalán. Felkészült versenyző lévén azonban már hetekkel ezelőtt kifigyeltem egy eldugott kis placcot, ahol szinte soha senki nem szokott parkolni. Nem túráztatom magam, irány a rejtekhely, kicsit hepehupás, kicsit poros, de van hely, nem kell idegsebészi precízitással parkolni.

Ennyi. Bejöttem a munkahelyemre autóval. Egyedül. 20 perc.